2010. február 12., péntek

Egyszer véget ér...

Tegnap este randim volt,reggel 5-re értem haza,jól sikerült!!! De már nem volt olyan mint mondjuk 1 hónapja vagy inkább mint 2 azt hiszem ennek szépen lassan vége lesz.Én nem hívom,ha ő sem akkor ennyi.Valahogy most más volt nem volt a filing mit szokott lenni.Ez ennyi szép lassan elmúlt.Pedig ő nem változott,semmit.Ugynaz a pasi akit 2003 nyarán megismertem.Most,nyár végén mikor ujra kezdtünk randizgatni mondtam is neki hogy na te aztán semmit sem....de igazából a külseje.....azóta is gyúr és az én legnagyobb örömömre még nagyobb darab lett:)Ez a gyengém...Ezzel azt akartam mondani hogy a hiba valószínüleg az én készülékemben van.Vagy esetleg most jutottam el oda fejben hogy kár a gőzért,ez a szekér nem nekem áll meg.SOHA 1 percre sem fordult meg a fejemben hogy köztünk komolyra fordulhat a dolog,tudtam hogy nem együtt éljük le az életünk,és szerintem most érhettem oda .Eddig csak az eszemmel,most már kis szivemmel is .Lehet majd egyszer újra találkozgatunk ,mint ahogy kihagytunk 6 évet
és egyszer csak újra egymás előtt álltunk:) :) :)Még én érzem most magam kellemetlenül mert nincs bennem az a lelkesedés.De miért.....?

2 megjegyzés:

Szilike írta...

De érdekes ez! Szerintem ő lesz az az életedben, aki mindig jelen lesz, annak ellenére, hogy tudod, nem vele fogod leélni az életedet!

sziszka írta...

....valahogy én is ezt érzem.Ha becsukom a szemem és próbálom elképzelni a jövőm,ő valahogy mindíg ott van. :)